Miért Széll Kálmán?

 

Március 1-én a magyar kormány bemutatta új gazdasági programját. "A következő évek gazdaságpolitikájának középpontjába az államadósság csökkentését kell helyezni, közép‐ és hosszútávon Magyarországot egy fenntartható növekedési pályára kell terelni és a munkahely‐teremtési programunkat teljesíteni." - fogalmazta meg a célokat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki a programot bemutatta.
"A terv strukturális reformok révén segít bennünket abban, hogy megszüntessük a pazarlást és a költségvetés folyamatosan csökkenő hiányán át mérsékeljük Magyarország államadósságát." - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Az államadósság leszorítására való legfőbb törekvés a reformprogramot jelentő "SZÉLL KÁLMÁN TERV" alcímében is megjelenik: "ÖSSZEFOGÁS AZ ADÓSSÁG ELLEN".

Általános meglepődés és értetlenkedés jellemezte a közvéleményt a gazdasági reformterv címének hallatán. A névadó személye ugyanis az elhomályosult magyar múltból került elő!

Miért éppen Széll Kálmán? Ki ő, illetve ki volt ő?

A Magyar Életrajzi Lexikonban ez áll róla: (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2003. évi kiadás)

"Széll Kálmán (Gasztony, 1843. jún. 8. – Rátót, 1915. aug. 16.): politikus, miniszterelnök, az MTA ig. tagja (1902). Vörösmarty Mihály leányát, Deák Ferenc gyámleányát vette feleségül. 1867-ben Vas vm-ben szolgabíró, 1869-től 1911-ig megszakítás nélkül a szentgotthárdi kerület képviselője Deák-párti, ill. szabadelvű párti, 1906-tól alkotmánypárti programmal. 1875. márc. 2-től 1878. okt. 11-ig pénzügyminiszter a Wenckheim- és a Tisza Kálmán-kormányban. Ezután megalapította a Jelzálog Hitelbankot, melynek vezérig-ja, később elnöke volt. Rátóti birtokán mintagazdaságot létesített, híres szarvasmarha-tenyészete volt. 1899. febr. 26- án miniszterelnök és ideiglenes belügyminiszter lett. 1902. dec. 31-én kötötte meg a Széll-Körber-paktumot Körber osztrák miniszterelnökkel, melyben a gazdasági kiegyezést Ausztriával az általa felállított ún. „Széll-formula” alapján rendezte. Az újoncjavaslat miatt kitört obstrukció következtében 1903. jún. 27-én megbukott. 1906-ban az Andrássy-féle disszidens csoporthoz csatlakozott. A koalíció idején az alkotmánypárt elnöke. A koalíció bukása után már nem szerepelt a politikai életben, gazdasági téren azonban tovább is tevékenységet fejtett ki.
M: A kilences albizottság jelentése… (Bp., 1874).
Irod: Sárkányné Halász Terézia: Sz. K. életrajza (Bp., 1943); Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből (1901 – 1904, Bp., 1963).

Ez bizony kevés magyarázatot ad arra, hogy egy államadósság-csökkentő programot miért Széll Kálmánról neveznek el?
Mit lehet még fellelni róla?

"Mint pénzügyminiszter (1875. 03. - 1878. 10.) rendet teremtett az államháztartásban, az állami bevételeket addig nem sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, a keleti és a tiszai vasútat megszervezte és ezzel megteremtette a később bekövetkezett vasúti államosítás első feltételét; létesítette az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával - a bankkérdést az egységes osztrák banknak közös osztrák-magyar bankká alakításával megoldotta; alatta az átvett deficit felénél kisebb összegre szállott le és az államháztartás az egyensúlyhoz közel került. Az ország hitelét helyreállítván, a függő adósságok konvertálásával a régi törlesztéses kölcsönök helyett megteremtette és meghonosította a magyar rentét.
Adóemelései, melyeket politikailag elődje, Ghyczy Kálmán készített elő, megoldották a magyar költségvetésnek az 1870-es évek közepére fellépő válságát, amelyet súlyosbított, hogy az 1867-es kiegyezést követően évekre túlzott gazdasági optimizmus uralkodott el az országon. Széll 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és 23 millió forintos deficittel adta át. A költségvetést stabilizáló jövedelemadó-emeléseiért Deák-pártiként keményen meg kellett küzdenie saját miniszterelnökével, a Balközép vezérével, Tisza Kálmánnal is (aki olyan látszatintézkedéseket támogatott, mint a fegyveradó, fényűzési adó, biliárdadó és a vadászati adó)."

SZÉLL KÁLMÁN
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Széll Kálmánról barátja, Halász Imre (korának egyik legjobb publicistája) nekrológot írt a Nyugat 1915/17. (szept. 1.) számában. E szép írás elolvasásához kedvcsinálásul íme, egy idézet:
"Érdekes játéka a sorsnak, hogy a Széll család két tagja - véletlenül mind a kettő Kálmán - a 19-ik század két legnagyobb magyar költőjének, Vörösmartynak és Aranynak leányát választotta élettársául."