A világ harmadik csodája - vagy az első? (Tiszta Kabaré ! 3. rész)

 

1. számítógép 2. automata mosógép 3. internet

Új gépem ( — mely első saját tulajdonú — ) jelentősen javítja a számítógépes ténykedésemet: sokkal gyorsabban, hatékonyabban és jobb minőségben tudok több feladatot elvégezni. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent, de az életem a korábbihoz képest nem változott meg. A számítógép az életemet már sokkal korábban megváltoztatta ...
Bár mégis van valami, ami — úgy tűnik, nem is kicsit — megváltoztatja az életemet: életmódomat, szokásaimat, sőt, magamat is. EZ AZ INTERNET!

S ezt szintén ajándékba kaptam (egy másik hozzátartozómtól)!

H Á L Á S A N   K Ö S Z Ö N Ö M   A Z   A J Á N D É K O Z Ó N A K

A  L E H E T Ő S É G E T   A  Z   I N T E R N E T E Z É S R E !

Nos, engem maga a technika, maga a gép érdekel!

Az érdeklődésem legalább 25 évvel ezelőtt ébredt iránta; körülbelül az időben, hogy az otthonomba került egy Commodore 64-es modell.
Voltaképpen a gép működésének elve, elképesztő képességei, hasznosításának lehetőségei varázsoltak el s ejtenek rabul máig. Számomra csoda!
Ez volt s ez ma is az igazán vonzó nekem: felfedezni és elmélyedni abban, hogyan lehet, hogyan kell megvalósítani valamit számítógéppel?

A mindennapjaimba is hamar bevonult - rögtön a kezdetkor (ti. a számítógéppel való kapcsolatom kezdetekor). Jóformán nem tudtam használni, de máris számítógépkezelőnek jelentkeztem egy céghez. Talán az akkori általános hozzá nem értésnek (meg a kevés számú vetélytársnak) köszönhettem, hogy felvettek egy szovjet gyártmányú, többfelhasználós miniszámítógép mellé, operátornak. Menet közben (kevés segítséggel) próbáltam megérteni és megtanulni a számítástechnikát. Másfél évtizeddel később még egyszer adódott efféle munkám; az már személyi számítógép volt. Adatrögzítés, adatfeldolgozás volt a feladatom.

Itthoni életemben akkor vált mindennapossá a számítógép, amikor — immár saját hasznomra — "kézműveskedni" kezdtem vele: szórólapokat, plakátokat, névjegyeket, képeslapokat, könyvjelzőket szerkeszteni és nyomtatni. Ezeket magam "találom ki", sem mintám, sem segítségem nem volt s nincs ebben. (Ez hiúsult meg akkor, amikor használhatatlanná vált a mostanit megelőző gép.)

A számítástechnikai kezdő- és félhaladó tudásszint elérésében a nagyon jelentős segítséget a gyerekeim adták; ezt három fiamnak ezúton is megköszönöm!

Az intenzív napi használat, no meg az internettechnológia(!) aztán felkínálta a személyes ügyek-témák megvalósításának elektronikus lehetőségét: levelezés, csevegés, böngészés, kommentelés (meg lájkolás) és a legfőbb jó, a weblog!

( A "Blogger vagyok ! (Tiszta kabaré ! 4. rész)"

c. bejegyzésben olvashatni ezekről. )